Zazi "dal"
Tötyi itt van újra, hogy ossza az igét,
És meghódítson vele egy kedves bigét…
Olyan ez a lány, mint égen a szivárvány,
Színes és vicces, soha le nem fikáznám…
Van piros kalapja és piros kabátja,
Ami a hiánycikk, az csak a szakálla…
De nem a Mikulás ő, maximum a lánya,
Akire sok hímnemű szívesen várna…
Furcsa egy feeling, mint az ördögi kör,
Amikor nincs itthon, nem csúszik a sör…
Eszembe jut, mikor nem látom sokáig,
És most is rá vágyok tetőtől bokáig…
Jó mikor dalolja, „Zazie az ágyban”,
Bár nem hallottam még kisgatyában…
Mert ez csak egy nóta, mit Emil Rulez nyomott…
De nem ő volt az, ki ezzel lázba hozott…
Zazi vagy Szivárvány, mindegy a név,
Csak ne üssön el engem a pesti HÉV,
Ha majd véletlen egyszer odafenn lakom,
És a sarkamra állva magam összekapom,
Hogy begyűjtsek tőle egy viccezős csókot…
Kap majd még érte nagyon sok bókot…
Azt akarom, hogy a szemembe nézzen,
Meg én is az övébe olyan jó mélyen,
Mint mikor kijött az alkohol hatása,
És mellettünk csücsült a Polgárék Tamása...
Mindez persze poén, nem kell megijedni,
Nem fogom mondani, hogy menjünk gombát szedni...
Elég volt most a sok kedves szóból,
Mert ennyi már biztos megárt a jóból…
Egy cuppanós puszit azért még dobok,
Zazi majd hajolj el, mert arcodnak robog……
Teca "dal":
Álmaim Swiftje parkolt a szalonban,
Néztem is, mint Malacka a Százholdas Pagonyban,
Mert mikor megláttam, megszerettem őt…
De csak a kocsit, és nem benne a nőt…
Mosolygott pedig, kedvesen és némán,
Majd eléggé gyorsan rajt voltunk a témán…
Felajánlotta, hogy vigyem el egy körre,
De én marha benéztem, hogy eljönne egy sörre…
Nem róla volt szó, hanem a Swiftről,
De megállapodtunk egy utcai driftről,
Mert szerette a kocsim, mit széthajtott régen,
Zúzta a gázt, és nyomta a fékem…
Kértem a hölgyet, tegyék nekem félre,
És jönni fogok majd rá egy-két hétre…
Őrizzék, védjék, alkossanak sünt,
Csak ne kövessék el ellenem a bűnt,
Hogy más lesz a tulaj, mire érte jövök,
Mert abba bizony beleőrülök…
Reméltem így hát kitart a készlet,
De soraim között ez aprócska részlet…
Időre letettem a megígért stexet…
Kaptam is Tecától fahéjas kekszet…
Cserébe vadásztam muskátlit neki,
Mert jó ember az, ki a virágot szereti…
Szeretem én is, de jobban Teca hangját,
Lúdbőröznek tőle, akik meghallgatják,
Mert ő is jól nyomja és sokra vihetné,
Ha egyszer egy lemezcég a hálóját kivetné…
A playbackes majmoknak ő a végső döfés,
Csak kellene neki egy jó kezdő lökés…
De nem érdemes vele leállni vitázni,
Mert te fogsz a ringből pont nélkül kiszállni…
Lecsapja rögtön az összes magas labdát,
Te meg majd adhatod a szégyenkező bambát…
A Trappista sajtot is jól szeleteli,
Pick szalámival néha teletűzdeli…
Viktor párjával vidáman élnek,
És itt lesz vége most ennek a mesének…
Ki jobban megismerné, van egy Lajka Blogja,
Kutyája a névadó, s van sok színes postja…
Jó spanok vagyunk, csípem a csajt,
Így hát Tecának írtam e „dalt”…
Forrás: www.totyi.blog.hu
