Ma egyik kedves ismerősöm B.G. blogjára felnéztem, hogy mi újság van felé, és szomorúan konstatáltam, hogy van, azaz csak volt egy közös ismerősünk, akit az előző bejegyzésemből áldozatként ismerhetnek meg olvasóim. B.G. is ismerte, és ha nem haragszik, ezt a pár sort "ellopnám" a blogjából, és ismét felszeretném hívni a figyelmet arra, hogy érzékenyen bánjunk a gázpedállal! (Annyit még hozzá kell tennem, hogy lehet, hogy nem is mi vagyunk a hibások egy balesetnél, de mi is lehetünk áldozatok...egyik sem jó... én féltem a kis életem, féltse más is. Ha másért nem is, akkor egoizmusból...)
Szóval az idézet: "A hétvégén újra 21000 Ft-os tippmixnyereménynek örülhettem… Ma sétáltam a fogadóirodához, remélve, hogy talán sikerül folytatnom a jó sorozatot… Az üzletháznál egy fekete zászlót lobogtatott a hideg szél… Ahogy ballagtam tovább, a lottózónál is a gyász színe fogadott… Egy mécses égett a pult sarkában… A hölgy a gépnél fekete mellényben ült… Egy idősebb úrnak mesélte, mi történt… A mindig vidám Gabi néni szerda reggel munkába indult autójával… Már nem ér oda soha…
Felfoghatatlan… Egyik nap még beszélgetünk, másik nap már…........
A szék üresen áll... A gép nem megy... A tollak ugyanazon a helyen, ahol hagyta..."
